Ami blogja

Az utolsó bejegyzés óta eltelt két hónap. Hát, nem vagyok valami jó blogoló. ^^” De most rávettem magam, hogy megint írjak egy csöppet. Többször éreztem már késztetést, de a lustaság mindig felülkerekedett az elképzelésen. Most azonban nem. Erre mondanák azt, hogy minek nekem blog, ha nem is foglalkozok vele? Hát azért, mert. Mert az elején úgy hittem, hogy rendszeresen fogok ide írni. Ez ment is kb. egy hónapig. Azután olyan változás történt az életemben, ami mindentől elvette a kedvem. Néha írtam, de általában csak akkor, ha magam alatt voltam valamitől. Na jó, nem akarok lelkizni. ^^” Inkább mindjárt megírom a ChibiCon-os és a Himiko-s bejegyzést. Esetleg meg még egy kicsit locsifecsizek itt.

Most épp azon töprengek, hogy blogolás helyett a beadandókkal kellene foglalkoznom. Kritikákat kell írni művészettörire egy kortárs és egy a mostani tananyaghoz kapcsolódó kiállításról. Csak hát még egy kiállításra sem mentem el. ^^” Lássuk csak… Be kell fejeznem a gipszmetszetet és a rézkarcokat. Aztán még anatómiára is kellene rajzolni. De hát ilyen szép időben (mert délutánra már azért jobb lett az idő) kinek van kedve ezekhez? ^^” Főleg úgy, hogy ma javították meg az internetem és most kockulok ezerrel. Plusz még nézem az Itazura na Kiss című animét is. Imádom! *__*

Holnap szombat, tehát meet. Az első alkalom, hogy mindkét szőnyeget visszük. Persze, ha párom nem felejti otthon. Amit mellesleg simán kinézek belőle… -.-”

Miről is írhatnék még? Hmm… Most semmi egyéb nem jut eszembe, szóval megírom a másik kettő bejegyzést is.

Ui: De csak miután megnéztem a Szívek szállodáját. *__*

Nicsak, megint blogolok. De csak mert unatkozok.
Ez az utolsó hét a második félév előtt. Minden óráját kiélvezem. A héten végre sikerült újra feltelepítenem a NFS-Most Wanted-et. *__* Azóta alig tudok leszállni róla. Most már végigviszem, ha törik ha szakad. Szóval remélem jó lesz a gépecském, mert a hócipőm tele van, hogy másfél hónap alatt másodszorra kellett újratelepítenem a gépet. -.-”
Visszatérve a sulira. Az új órarend, hát, olyan mint az eddigiek… Hétfőn este 5-től 9-ig rajz-festés, jaj de jó… T-T Kedden óraütközés. De jó lesz osztódni. -.-” Csütörtökön eddig csak a reggeli tesi van, aztán semmi. Remélem a még eddig időpont nélküli 2 tárgyam valamelyike  aznap lesz, mert ha nem, akkor kiakadok. Pénteken délután fél 4-ig vannak órák.  Sebaj, lehetne ennél rosszabb is…
Sálálálá… Hát igen, jó a kedvem mostanság.  Elvagyok, mint a befőtt. Sokat alszok, animézek, olvasok, rajzolok, főzök, sütögetek. Ki kell élvezni, amíg nincs suli. Apropó, egy dologra nagyon büszke vagyok. 5-ösre szóbeliztem művészettöriből. Megérte annyit tanulni.
Na jó, most ennyi. Másról nem tudok írni.  Vagy még is. Még mindig VB őrült vagyok. És júniusban ismét játszák a Magyar Színházban. El is kellene menni, meg nem is…

“A hatalom porondjain először meg kell értened, hogy mindenki hazudik, csal, és hogy nincs barátod. A paradoxon az, hogy nem mindenki hazudik, csal, és vannak barátaid. A probléma ott lakozik, hogy az egyik mosolygó arc és kézfogás ugyanolyan, mint a másik, és ha tökéletes hazugok vesznek körbe, miként tudod megkülönböztetni az igazat a hamistól, barátot az ellenségtől? A legjobb,ha mindenkivel illemtudóan viselkedsz, kedvesen, mosolyogva, bólogatva; légy barátságos, de soha ne légy barát, mert soha nem tudod megmondani, ki van az oldaladon. “  / Laurell K. Hamilton/

Lassan újra itt a vizsgaidőszak. Szerencsére kevés elméleti és írásbeli vizsgám lesz. Gyakorlatilag 4 db, amiből az egyik december 22-én. lol… -.-”  A többi tárgyból gyakorlati jegyet kapunk. Szóval most minden tárgyra ezerrel dolgozok a beadandókon. Festek, rajzolok, linót-, papírt metszek és persze megírom az írásbeli beadandókat is. @_@ A linótól már szinte herótom van. Annyira rossz az anyag, amit kaptunk, hogy alig lehet vele dolgozni. Nemrég élezte meg apa a metszőket, de már alig van élük. Sebaj, akkor is megszenvedek mindkét képpel.

Kb. 3 hete összeismerkedtem a vonaton egy lánnyal, aki imádja a Bleachet. Meg is beszéltük, hogy találkozunk valamikor. Egyszer beültünk valahova, és velünk jött animés csoporttársam, Zsófi is. A héten pedig nála táncszőnyegeztünk a kollégiumban. Egyszerűen imádok táncszőnyegezni!!! *__*

Estefele találkoztam néhány pápai animés klubtársammal. Beültünk valahova és közben beszélgettünk egy jót. Megállapodtunk, hogy ezt gyakrabban megismételjük. Jó érzés volt kimozdulni otthonról, igazán rám fért már.  Érdekes, hogy mostanában sokan jönnek ezzel. Vinni akarnak mindenhova, hogy ne gubbasszak az albiban vagy otthon. Azt akarják, hogy felejtsek, hogy továbblépjek. Jó érzés, hogy annak ellenére, hogy kevesen, de legalább vannak olyan barátaim, akikre mindig számíthatok.

A hét eddigi legrosszabb eseménye, hogy beteg Emilly. Nagyon rossz volt látni, hogy rosszul van szegény. Tegnap délután még semmi baja nem volt, este meg hirtelen minden baja lett. Éjjel a szobánkban aludt, és többször a hangjára ébredtem. Csoporttársam reggel utazott haza és a dokit is célba vették. Most pedig várom, hogy megtudjam, mi van a kis drágával.

Nem sok minden történt a héten. Az iskola eléggé laza volt. Rájöttem, hogy a gyakorlati órákon zenehallgatás közben nagyon jól lehet elmélkedni. Anatómián és grafikán is azon gondolkodtam, hogy mennyire eltérő személyiségű barátaim vannak. Mostanában sokszor azok aggódnak értem, akikkel nem olyan szoros a kapcsolatom, vagy csak nemrég jött létre köztünk. Azokat pedig, akikről azt hinné az ember, hogy a legközelebb állnak hozzá, az sem érdekli, hogy él-e vagy hal-e. Van egyáltalán szükségük még rám? Vagy már nekik is csak egy kolonc vagyok?

Ma órán megcsináltuk a nyomatokat a fametszetekről. Utána elkezdtem az egyik linómetszetet. Itthon órákon át azt farigcsáltam. Bele is sajdulltak a kezeim. Holnap pedig készülhetek egy szép kis izomlázra. ^^” Ugyanis nehéz metszeni ezt a kis piszkot. Szerencsére a vérem azért még  nem adtam érte.  ^^” *gyorsan lekopogja *

Néhány dolog az utóbbi napokról.

Egész hétvégén a művészeti ösztöndíjra tervezett rajzaimmal szenvedtem. A hétfő délelőtti anatómiát sikeresen ki is hagytam miatta, mert egyszerűen nem végeztem az utolsó képpel. Megjegyzem, voltam olyan elvetemült, hogy az egyik A3-as képre több száz borostyánlevelet rajzoltam. Többet nem vállalkozok rá, mert majdnem beleőrültem. ^^” Mellesleg a bal kezem teljesen kikészült.^^” De hát nem volt megállás, mert rajzórák, beadandók stb… Imádok rajzolni, még ha sokszor azt is mondom, hogy utálok.

Volt egy elég nagy vitám valakivel a héten. Ennek következtében lelkileg, érzelmileg ismét magam alatt vagyok. De igyekszem minél hamarabb talpra állni, mert nincs értelme senki miatt tönkretennem magam. Senki sem érdemli meg az életemben…

Ismét sokat sétáltattuk Emillyt. Nagyon szeretem a kis drágát. Később én is szeretnék egy vadászgörényt. Ellenállhatatlanok. Természetesen, még mindig kevesen ismerik fel, hogy ő milyen állat. Nevezték már selyempatkánynak, kutyának, macskának, borznak, menyétnek. ^^” Sőt a héten egy bácsi megkérdezte tőlem, hogy ő a hörcsög? Háát… Végülis nem ismerheti mindenki.

Csütörtökön megkaptam az egyik tanártól, hogy alig járok be az óráira. lol… Pedig ez nem is igaz. Az eddigi 7 alkalomból kétszer hiányoztam csak: egyszer a con hetén, egyszer pedig a szünet előtt. A katalógust csak az első és a szünet előtti órán használta, és az őt 2 alkalommal helyettesítő tanár pedig egyáltalán nem. Úgyhogy nem tudom, honnan szedte ezt a hülyeséget.

Péntekente csak Sokszorosító grafikai gyakorlatok órám van. Szép hosszú neve van. A mai napon végre megkaptuk a linókat. Alig várom, hogy hozzálássak a metszéséhez. Csak még meg kell keresnem hozzá a tökéletes Victoria Frances képet, ami megihlet. Órán balsafát metszettünk. Természetesen én egy Victoria ihlette képet. Eléggé nehéz művelet, annak ellenére, hogy a balsafa nagyon puha. Szál iránt könnyű metszeni, de keresztben nehézkes, mert felszakad a fa tőle. Szóval szép kis pepecselős munka. De én akkor is szeretem.

Éjjel megint Need For Speed-ezni fogok. Nem érdekel, hogy kikészül tőle a kezem, akkor is imádom. Természetesen animézni is kellene majd.